Miért jelent erős nemzetközi hátteret az IPSF a rúdsport és légtornasport számára?
A rúdsport és a légtornasport az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ami korábban sokak számára elsősorban látványos mozgásforma volt, mára egyre inkább szabályozott, versenyszerű sportággá vált, saját versenyrendszerrel, bírói képzéssel, edzői követelményekkel, doppingellenes szabályokkal és nemzetközi bajnokságokkal.
Ebben a fejlődésben különösen fontos szerepet tölt be az International Pole and Aerial Sports Federation (IPSF).
Az IPSF nemzetközi rendszere nem pusztán versenyekből áll. Egy olyan sportági struktúrát épít, amelyben a sportolók, edzők, bírók és nemzeti szövetségek közös szabályok és nemzetközi szakmai elvek mentén dolgozhatnak.
Egy sportág akkor válik igazán nemzetközivé, ha ugyanazokat a szabályokat használja
A nemzetközi versenysport egyik legfontosabb alapja az összehasonlíthatóság.
Nem mindegy, hogy egy sportoló teljesítménye kizárólag egy adott országban vagy versenyen értelmezhető, vagy ugyanazt a teljesítményt egy másik ország bírói és sportolói is ugyanazon szabályok alapján tudják értékelni.
Az IPSF ennek érdekében egységes Code of Points rendszert működtet. Az Athlete Hubban a sportolók és edzők számára elérhetők a különböző szakágak aktuális technikai szabályai és pontozási kritériumai. A rendszer többek között a Pole Sports, Aerial Hoop, Aerial Pole, Artistic Pole, Artistic Hoop, Artistic Aerial Silks és Ultra Pole szakágakat is kezeli.
Ez egy sportoló számára óriási előny: ha ugyanazon nemzetközi szabályrendszerben készül, akkor a hazai versenyzés és a nemzetközi szint között valódi kapcsolat alakulhat ki.
Nemzetközi versenyút a sportolóknak
Az IPSF egyik legnagyobb értéke a nemzetközi versenyrendszer.
A sportoló számára így nem feltétlenül egyetlen hazai verseny jelenti a végcélt. A rendszer egy hosszabb sportolói pályát tesz lehetővé:
edzés → nemzeti verseny → nemzetközi kvalifikáció → nemzetközi verseny → világbajnokság.
Az IPSF története is ezt a fejlődést mutatja. Az első Pole Sports világbajnokságot 2012-ben rendezték, akkor még 14 ország 43 sportolójával. 2017-re már 36 országból 229 sportoló vett részt a világbajnokságon.
Ez jól mutatja, hogy a rendszer nemzetközi szinten is jelentős bővülésen ment keresztül.
Egy fontos nemzetközi mérföldkő: GAISF
Az IPSF történetében különösen fontos mérföldkő volt a nemzetközi sportirányítási rendszerhez való közeledés.
Az IPSF 2014-ben kezdte meg a GAISF-fel – a korábbi SportAccorddal – kapcsolatos elismerési folyamatot, és a szervezet saját történeti dokumentációja szerint elkezdte struktúráját a GAISF és az IOC kritériumaihoz igazítani.
2016-ban az IPSF WADA-signatory lett, 2017-ben pedig trilaterális megállapodást kötött a FIG-gel és a GAISF-fel, majd ugyanabban az évben GAISF Observer Status státuszt kapott.
Ez történelmi szempontból fontos része az IPSF fejlődésének.
Ugyanakkor fontos a pontos megfogalmazás: a 2017-es GAISF Observer Status történeti státusz, nem pedig azt jelenti, hogy az IPSF ma automatikusan olimpiai sportági szövetség lenne.
A jelentősége abban áll, hogy az IPSF története során kifejezetten törekedett arra, hogy nemzetközi sportirányítási és olimpiai kritériumokhoz igazítsa működését.
WADA: tiszta sport, nem "doppingcég"
A versenysport egyik legfontosabb kérdése a doppingellenőrzés.
Itt érdemes pontosan fogalmazni: nem egy "doppingcégről" beszélünk, hanem a WADA, vagyis a World Anti-Doping Agency rendszeréről és a nemzetközi doppingellenes szabályokról.
Az IPSF hivatalosan elfogadta a World Anti-Doping Code-ot, és WADA-signatoryként működik. Az IPSF saját anti-dopping programja szerint célja a tiszta sport és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása.
Az IPSF rendszerében szerepel a WADA tiltólistája, a terápiás mentesség (TUE), a doppingellenes oktatás és az anti-dopping szabályok betartása.
Az IPSF sportolói számára ez azért jelent fontos biztonságot, mert egy nemzetközileg összehangolt doppingellenes rendszerben versenyezhetnek.
Az IPSF még azt is külön hangsúlyozza, hogy a sportolók, edzők és más érintettek doppinggyanú esetén jelentést tehetnek a WADA, az IPSF vagy az adott ország nemzeti doppingellenes szervezete felé.
A TUE-rendszer is része a nemzetközi szabályozásnak
Különösen fontos lehet azoknak a sportolóknak, akiknek egészségügyi okból olyan gyógyszerre van szükségük, amely a WADA tiltólistáján szereplő hatóanyagot tartalmaz.
Az IPSF külön TUE-rendszert alkalmaz, amely lehetőséget ad arra, hogy indokolt esetben a sportoló terápiás célból engedélyt kapjon egy tiltott szer vagy módszer használatára. A kérelmek elbírálására az IPSF TUE Committee rendszere szolgál.
Ez egy komoly versenysporti rendszer fontos része.
Nemcsak a sportolókat, hanem az edzőket is képzik
Egy sportág szakmai színvonalát nem lehet kizárólag a versenyzők teljesítményével mérni.
Kell hozzá megfelelő edzői háttér is.
Az IPSF ezért külön követelményrendszert alakított ki az elismert edzők számára. A jelenlegi követelmények között szerepel az aktuális Code of Points képzés, anatómiai és élettani képzés, valamint a WADA anti-dopping képzésének teljesítése is.
Ez azért lényeges, mert a sportoló biztonsága és fejlődése nagyban függ attól, hogy milyen szakmai tudással rendelkező edző irányítja.
A sportolói biztonság és érdekképviselet
A modern sportban már nem elegendő pusztán versenyeket szervezni.
A sportolóknak biztonságos, tisztességes és átlátható környezetre van szükségük.
Az IPSF Athlete Hubja külön sportolói jóléti, anti-dopping, technikai és érdekképviseleti információkat biztosít. Az Athletes' Commission közvetlen csatornát kínál a sportolók számára a problémák, észrevételek és javaslatok megfogalmazására.
Ez egy olyan irányítási szemléletet jelent, amelyben a sportoló nem egyszerűen "induló egy versenyen", hanem a sportági rendszer egyik központi szereplője.
Magyarország is egy nemzetközi hálózat része
Az IPSF hivatalos listáján Magyarországon a Hungarian Pole and Aerial Sports Federation (HPASF) szerepel nemzeti szövetségként.
Ez azt jelenti, hogy a magyar sportolók számára is rendelkezésre áll egy olyan nemzetközi kapcsolódási pont, amely része az IPSF globális rendszerének.
A magyar sportoló így nem egy elszigetelt hazai versenyrendszerben gondolkodhat, hanem egy olyan hálózatban, amelyben Európától Ázsián át Ausztráliáig és Amerikáig működnek nemzeti szövetségek.
Miért fontos mindez egy magyar sportolónak?
Egy sportoló szempontjából a szövetségi háttér akkor igazán értékes, ha konkrét lehetőségeket biztosít.
Az IPSF rendszerében ezek közé tartozik:
- az egységes nemzetközi pontozási rendszer;
- a nemzeti és nemzetközi versenyekhez kapcsolódó sportolói út;
- a világbajnoki rendszer;
- több pole- és aerial szakág;
- nemzetközi bírói és edzői képzés;
- WADA-alapú doppingellenes szabályozás;
- TUE-rendszer;
- sportolói érdekképviselet;
- technikai és szakmai dokumentáció;
- nemzetközi szövetségi hálózat;
- valamint hosszú távú nemzetközi sportfejlesztési célok.
Ez együttesen már jóval több annál, mint hogy "hol rendeznek egy versenyt".
A cél nem egyszerűen a következő érem
A versenysportban természetesen minden sportoló számára fontos az érem.
De egy jól felépített nemzetközi rendszer ennél többet tud adni.
Segíthet abban, hogy egy gyerekből utánpótláskorú versenyző, majd junior és felnőtt sportoló váljon. Segíthet abban, hogy egy tehetséges versenyzőből később edző vagy bíró legyen. És létrehozhat egy olyan szakmai közösséget, amelyben a tudás és a tapasztalat nem áll meg az országhatároknál.
Az IPSF története is ezt az irányt mutatja: a szervezet 2009-es megalakulásától kezdve fokozatosan épített ki szabályokat, nemzetközi bajnokságokat, anti-dopping rendszert, nemzeti szövetségi hálózatot, új szakágakat és sportolói képviseletet.
Összegzés: egy nemzetközi rendszer értéke a sportoló számára
Az IPSF egyik legfontosabb előnye, hogy a rúdsportot és a légtornasportot nemzetközi sportként, közös szabályok és szakmai követelmények alapján kezeli.
A nemzeti szövetségek hálózata több kontinensen jelen van. Hollandia, Németország, Csehország, Svédország, Japán és számos más ország kapcsolódik az IPSF rendszeréhez, Magyarországgal együtt.
A rendszer mögött történelmileg fontos nemzetközi sportirányítási mérföldkövek is állnak: az IPSF 2016-ban WADA-signatory lett, 2017-ben pedig GAISF Observer Status-t kapott.
A sportolók számára pedig nemcsak a versenyzés lehetősége fontos, hanem az is, hogy:
- egységes szabályok alapján versenyezhessenek,
- képzett bírók értékeljék őket,
- megfelelően képzett edzők készítsék fel őket,
- tiszta sportkörnyezetben versenyezhessenek,
- legyen sportolói érdekképviseletük,
- és legyen előttük nemzetközi sportolói pálya.
A rúdsport és a légtornasport jövője ezért nem pusztán arról szól, hogy hány versenyt rendezünk egy évben.
Arról szól, hogy fel tudunk-e építeni egy olyan sportolói rendszert, amelyben egy magyar versenyző teljesítménye ugyanabban a szakmai keretben értelmezhető, mint egy holland, német, cseh, svéd vagy japán sportolóé.
Ebben jelenthet komoly értéket egy olyan nemzetközi szövetségi rendszer, mint az IPSF.
